Kissing-ból Fucking-ba Petting-en                                                                                                                                                                                               keresztűl vezet az út

Kissing település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8561 fő. 

é. sz. 48° 18′, k. h. 10° 59′

Petting település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1891 fő.   

 é. sz. 47° 55′, k. h. 12° 49′ 

A németországi falut alapító Pettinga családnak alighanem fogalma sem volt arról, hogy néhány évszázad múlva sikamlós értelemben is használják majd ezt a szót.

Fucking település Ausztriában, azon belül Felső-Ausztriában.    Lakossainak száma 93 fő. 

é. sz. 48° 04′ 02″, k. h. 12° 51′ 49″         

Az itt letelepedő Fuck-ék sem dévajkodtak többet az átlagosnál, sokáig senkinek sem tűnt fel a trágár áthallás. Aztán már minden hónapban akadt egy turista, aki lenyúlta a falunév táblát, az osztrák község lakói végül mégis leszavazták a névváltoztatást.

                                       Brugge 
   A város, ahol Belgium látnivalóinak felfedezése kezdődik

Most akkor Bruges vagy Brugge? Mindkettő helyes. Előbbi az angol, második a helyi, holland írásmód szerint. Magyarul, legalábbis kimondva: Brüzs.
Ha autóval érkezünk, akkor is a vasútállomást érdemes becélozni, több okból is:
1.Brugge óvárosában csak korlátozottan lehet autóval közlekedni, sok az egyirányú, illetve az autóforgalom elől teljesen elzárt sétálóutca.
2.a parkolás 8-10 eur/nap, kivétel a vasútállomás 1500 férőhelyes parkolóházában, ahol mindössze 3,5 euróba kerül 24 óra várakozás.

Brugge-t végig lehet rohanni 1 nap alatt, mert  történelmi belvárosát egy csatorna illetve a mellette párhuzamosan futó 2×2 sávos út öleli körbe, az egész egy 2 illetve 3 km átmérőjű ellipszis, így bármelyikpontjából bármelyikpontjába max. 25 perc alatt átjuthatunk gyalog. Gyaloglás mellett az óváros felfedeztető még lovaskocsival, mini hopp-on hopp-off busszal vagy a csatornahálózaton közlekedő 30-40 személyes csónakokból egy egészen más perspektívából nézhetünk fel az épületekre és akár olyan helyekre is eljuthatunk, ahova gyalog amúgy nem. 
A belga város ugyancsak egyike azoknak a magyar turisták által méltatlanul hanyagolt célpontoknak, amelyekre jó okkal hívjuk fel a figyelmet. Attól mondható Európa egyik legkiemelkedőbb látványosságának, hogy városmagja szinte sértetlenül őrződött meg a középkor óta.
Brugge Nyugat-Flandria legnagyobb városa, történelmi óvárosa 2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Történelme a 12.századig nyúlik vissza, a háborúk szerencsére  elkerülték, így a városközpont a középkor óta szinte változatlan és erre a városvezetés is nagyon figyel, hogy így is maradjon. A házak többségén évszám jelzi, hogy mikor épült. A legrégebbi, amit találtunk 1318-ban épült. Velencei lagúnás érzést kelt, hogy a várost csatornák sokasága szeli át. Partjain kis részben malmok maradványai és az óváros körülvevő régi erődítmények, Európa legmagasabb kőtornyai állnak. Nagy részben pedig azok a jellegzetes házak, amelyeket az ismert németalföldi festők vásznain ismerhettünk meg. A 12. századtól prosperáló városban a gyapjúpiac, a gyapjúszövő ipar és a szövetpiac sok helyi polgár jómódját alapozta meg, s így épülhettek a szebbnél szebb családi és kereskedő házak. Egyik leghíresebbje volt a történelemkönyvekből ismert gazdag Hanza-városoknak. Ugyan a 16. századtól kezdve elsorvadt fejlődése, de a 19. század második felétől mindmáig érdekes módon azáltal került újra a figyelem központjába, hogy turisták sokasága jött csodálni hajdani aranykorszakának csodás épségben maradt épületeit, utcáit, tereit. Brugge ma a turizmus révén érezheti magát egy újabb aranykorban. A piactér a jellegzetes németalföldi, keskeny csúcsos homlokzatú polgári házak sokaságából áll, meg a látványosan magas tornyú tanácsházából. Aki szerencsés, kifoghat itt szombati vásárt, vagy valamilyen ünnepséget, ahol látható az is, hogy a jólét ma is jellemzője a városnak.

BRUGGE LÁTNIVALÓK, NEM  ÉRDEKESSÉGI SORRENDBEN:
Főtér, piactér (Grote Markt) az ikonikus óratoronnyal (Belfort): A 95 méter magas toronyba lift hiányában, 366 lépcsőn juthatunk fel 8 euróért. A  torony tényleg szűk! A második legmagasabb az országban. Mégis érdemes megmászni, mert nagyon szép a kilátás. A harangtoronyban lévő 47 harang megszólaltatásához egy teljes munkaidős harangozót foglalkoztat a város. A templomot az Adornes testvérek építették, melynek a nyolcszögletű harangtornya a világörökség része. A belépőjegyért nem csak a templom által rejtett értékeket (késő gótikus ólomüveg, halott Krisztus képmását tartalmazó kápolna) nézhetjük meg hanem a Csipke múzeumot és az Adornes kastélyt is. 

A főtéren található még a Városháza (4 euró) és a várost történetét bemutató múzeum is.

Begina-udvar (Begijnhof 30.) nem messze a belvárostól: Az apácáktól vagy más szerzetesrendektől eltérően a beginák nem éltek a világtól elzárt közösségekben, hanem egy városon belül építették fel szállásaikat. nem tettek szerzetesi fogadalmat, csak hasonló vallási közösségben éltek, önállóak és egymástól függetlenek voltak, nem álltak a pápa vagy püspök fennhatósága alatt. Önfenntartóak voltak,a napi imádság és liturgia mellett olyan kézműves tevékenységet folytattak, mint csipkeverés és szövés, emellett betegeket ápoltak, szegényeket gondoztak. Idővel mégis saját városrészeket alakítottak ki maguknak, ahol jellegzetes lakóházaik, boltjaik vagy műhelyeik, kórházaik és templomaik épültek fel. A Brugge-ben található beginaudvar szintén a Világörökség része. Az udvarba a belépés ingyenes. ahol illik csendben és feltűnés nélkül viselkedni, hogy ne zavarjuk meg az életüket. 

A Begina-udvartól nem mesze található a Minnewater park, (Wijngaardplein 1) a szerelmesek tavával és egy egész hattyúkolóniával. 

Fidel: labrador az ablakban. Brugge városának legismertebb polgára egy kutya és egyben a top10 nevezetességek egyike is. A Brugge-ben járó turisták fotóin is legalább olyan gyakran szerepel, mint a főtéri harangtorony. Legyen tél vagy nyár Fidel az ablakpárkányon, párnán megtámasztott állal nézeget kifelé a Côté Canal B&B panzió (Hertsbergestraat 8.) ablakán és tudomást sem vesz az alatta elhajózó és celebségét fotózó turistákról. Az idén 13 éves labrador él és mozog, de legfeljebb csak enni és a dolgát végezni sétál vissza a lakásba, idejének 95%-át az ablakban tölti. 

Blind-Ezelstraat, azaz Vakszamár utca.
Szerencsétlen félnótás jószágok féltek bemenni ebbe a szűk utcába.
Úgyhogy a szamarász letakarta a szemüket valamivel, és bevezette őket.
Így olyan lazán sétálgattak át a szamarak, hogy el is nevezték róluk az utcát. 

De Halve Maan (Félhold sörfőzde és étterem - Walplein 26, 8000 Brugge)  Az 1564-ben alapított sörfőzde éttermébe bármikor betérhetünk egy ebédre vagy sörre, 8 euróért pedig végigvezetnek jelenleg is működő üzemen, a sörfőzés folyamatain. A 4. emelet padlásablakán pedig kimászhatunk a tetőre, ahonnét szinte az óratoronnyal vetekedő kilátásban lehet részünk. A 45 perces túra végén a jutalmunk egy pohár Zot Blond, ami szintén benne van a belépőben. 
Ide kapcsolódó érdekesség, hogy az eredeti óvárosi üzem kapacitásában már nem bővíthető tovább, illetve teherautókkal is nehezen megközelíthető, így a gyártás egy részét belvárostól 3-4 km-re lévő üzembe helyezték át. Az összekötetést a várossal viszont nem teherautókkal, hanem a föld alatt futó 3,5 km-es sörvezetékkel oldották meg.
Talán a legnagyobb souvenir, delikátesz bolt és sörkostoló bár/kocsma a főtértől nem messze található 2be Moodshopping (Wollestraat 53.) 1721 féle sört és az azokhoz való söröspoharakból épített óriás kirakattal, a sörfallal (beerfall) vonza be a látogatókat.
A kínálat  pazar.
Szent Vér Bazilika (Burg 13.) Gyönyörű gótikus stílusban épült templom, melyben állítólag Jézus vérből őriznek egy ampullával. Érdemes megnézni az alsó kápolnát is, amely román stílusával kontrasztos a fenti részekkel szemben. A belépés ingyenes. 

Szt. János kórházmúzeum (Mariastraat 38.) A középkori kórház épületében nem csak az építmény szépségében merülhetünk el, hanem megcsodálhatjuk Hans Memling 6 festményét is. hétfönként zárva (8 euró)
Miasszonyunk templom  Ez a lenyűgöző templom a román és a gótikus időkből maradt fent. A templomban Michelangelo Madonna gyermekkel c. szobra is megtalálható. A belépés díjtalan. 
Gyémántmúzeum (Katelijnestraat 43) A múzeumban a gyémántok útját mutatják be a kibányászástól az ékszerekbe kerülésig. A múzeumban 12:15-kor élőben mutatják be, hogyan csiszolják a gyémántot. (8 euró). Fényképezni nem lehet !!

Sültkrumpli múzeum (Frietmuseum) (Vlamingstraat 33. , Academiestraat sarok) A világ egyetlen sültkrumpli múzeuma. A  belgák szerint ők találták fel a sült krumplit, sőt ők készítik a világon a legfinomabb változatot. Az igazi belga sült krumplit vastagabbra vágják, mint a szalmakrumplit, és a kb. 12-15 mm-es darabokat zsírban sütik ki. 
A sült krumplinak szentelt múzeumot apa és fia alapította, Cedric és Eddy Van Belle Brugge egyik legszebb épületében, a Saaihalléban, melynek középkori pincéjében megkóstolható a belga konyha egyik alapremeke. A kiállítás bemutatja a burgonya történetét egészen a perui kezdetektől (kb. 10 ezer évvel ezelőtt), majd rátér alapvető tudnivalókra a fűszerezéstől a konyhai eszközökig (főzőedények, krumplihámozók és tűzhelyek). Belépő a felnőtteknek 6, gyermekeknek 4 euró.
Az autentikus belga sült krumpli receptje ( 6 percig 130 °C - 140 °C olajban elősütjük, majd pihentetjük 10 percig és 1,5-3 percig 165 °C - 170 °C fokon készre sütjük ) 
Sörmúzeum (12 euró), 
Choco-Story csokimúzeum (Wijnzakstraat 2) A múzeum a csoki kedvelők számára kihagyhatatlan élményt jelent. (8 euró)
Dali kiállítás (Markt 7.)10euró
Picasso kiállítás, expopicasso (Mariastraat 38.)  13euró

Aki látta Brugge-t, az nyugodtan utólagos köszönetet mondhat az évszázadok során ott járt hadaknak, hordáknak, vallásháborús féktelenkedőknek, légierőknek, hogy ezért-azért elfelejtkeztek hivatásszerű romboló tevékenységükről.  Nehéz olyannal találkozni, aki látta ezt a várost és nem szuperlatívuszokban szól róla!

Európa legnagyobb vízesese: Rheinfall, Svájc

A kontinens legnagyobb vízesése a Svájc északi, Németországgal határos részén található Rajna-vízesés, vagyis a Rheinfall. Ez Európa egyik legvarázslatosabb természeti csodája. A soknevű Rajna (Rhein, Rhin, Rijn) Nyugat-Európa egyik legszebb, de mindenképpen legfontosabb folyója. A svájci Schaffhausentől akár fél óra alatt is el lehet érni a vízesést gyalog. A zuhatag mindössze 23 méter magas és nagyon széles, 150 méter hosszan zúdul le a víz hatalmas robajjal a mélybe. Torkolati vízhozama közel 2400 m3/s. A vízesés a svájci Graubünden kantonban két forráspatakból, a Felső- és az Alsó-Rajnából ered. Érinti Liechtensteint és Ausztriát, a Bodeni-tóba ömölve éri el Németországot, majd a német-svájci, később pedig a német-francia határon folytatja útját észak felé. Átszeli a Ruhr-vidéket, nyugatra fordul, és végül Hollandia partjainál éri el az Északi-tengert. A helyet rengeteg turista látogatja meg, akiknek igényeihez a helyiek igyekeznek maximálisan alkalmazkodni. A vízesés így kiépített sétaúton is megközelíthető, csakúgy, mint a vízibuszokon, sőt, csónakkal egészen a vízesés lábánál található sziklákig is el lehet merészkedni.

DUNA forrás

Honnan ered? Persze, minden gyerek tudja, hogy a Fekete-erdőből! Na de pontosan honnan? 
Fő folyónk, a jó öreg Duna bizony nem felel meg minden – említett – tankönyvi kritériumnak. Vízgyűjtő területét a felszín alatt megosztja nyugati konkurensével, a Rajnával. Legérdekesebb talán mégis a folyó születése. Hogy tisztán lássunk, érdemes a helyszínen utánajárni a kérdésnek.

Közismert, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered. Donaueschingen húszezer lakosú, hangulatos, dimbes-dombos kisváros a németországi Baden-Württemberg tartományban, a Fekete-erdő (Schwarzwald) keleti lankáin. A városka közepén, a Szent János-templom Fürstenberg-kastélypark felőli oldalánál, 678 m-rel a tenger szintje felett bugyog elő egy karsztforrás. Vize a Fekete-erdőből csordogál a mélyben egészen idáig. Évszázadok óta csalogatja a zarándokokat, vándorokat, manapság turistákat, mint a Duna folyó forrása. Egy 1875-ben épített, barokk kőkorláttal körbevett medencét érdemes keresni, mely mögött egy neoklasszicista szoborcsoport húzódik, előtte bal oldalt pedig márványtábla hirdeti: A tengerig 2840 kilométer („Bis zum Meere 2840 Kilometer”).  Vize fedett árokban halad tovább, hogy innen mintegy 90 m-t megtéve a Brigach folyóba torkolljon. Több mint húsz, ehhez hasonló karsztforrás bukkan a felszínre a környéken. Ilyen alapon bármelyik lehetne a Duna forrása (illetve valamilyen szinten azok is, hisz vizük szintén a Brigachba kerül.) Tiberius, a későbbi római császár – ittjártakor még csak hadvezér (Kr. e. 15) – kinyilatkoztatása óta számítjuk a donaueschingenit a Duna (jelképes) forrásának. A Fekete-erdőben, Donaueschingentől északnyugatra eredő, 40,2 km hosszú, de bővebb vízhozamú Brigach folyó, és a még nála is hosszabb, de keskenyebb Breg (45,9 km) a város határában egyesül, s ettől a ponttól nevezik a folyót Donau-nak.

A szemben futó széles autóút felüljárójáról sokkal jobb a rálátás a torkolatra. Nosza, újabb másfél kilométernyi séta, s végül pompás a panoráma a Breg–Brigach egyesülésére, azaz immár a Dunára. Valójában akkor innen kezdődik a folyónk?

Egy folyó leghosszabb forrásága alapján számoljuk annak hosszúságát, még ha nem is nevezik ugyanúgy, mint a főfolyót. Ez nemcsak a Duna, hanem sok más folyó esetében is érvényes: az Amazonas csak az Ucayali és a Maranón összefolyásától Amazonas.

Így a Duna a Fekete-erdőben, az óramúzeumáról híres Furtwangen városa felett, a Rosseck-hegyen, 1078 m-es magasságban, a Breg-patak forrásában születik. Könnyű megtalálni, a város határából táblák jelzik az útvonalat. Keskeny hegyi út kanyarog marhalegelők és fenyvesek között, szinte a forrásig. Mintegy hat kilométernyi, hangulatos autózás után a Kolmenhof vendégfogadó előtt hagyjuk az autónkat. Az épület mellett balra kell lesétálni, s a gerinc oldalában, pár lépés után máris a forráshoz érünk.

1949-ben egy furtwangeni tanár, Franz Burgert már rábukkant a Breg-patak forrására, amit a leghosszabb Duna-ágnak tartott, de eredményét tudományos alapossággal nem erősítette meg. A geológus Irma Oehrlein és férje, a würzburgi fogorvos Ludwig Oehrlein az ötvenes években folytatták a méréseket, míg újfent a Breg-patak forrását találták a leghosszabb ágnak. Megvásárolták a zsebkendőnyi területet, s keményen harcoltak (a furtwangeniek támogatásával), hogy az immár birtokukon eredő Breg-forrást (és patakot) hivatalosan ismerjék el a Duna első számú, fő forrásának. A közelben álló Mária-kápolna mellett a Duna eredése még több turistát csábított ide, s ennek kiváltképp a helybéli fogadó tulajdonosa örülhetett.

Egy fából ácsolt kapuzat, tőle balra kő-obeliszk a Duna rajzolatával, főbb állomásaival szegélyezi a forrásig tartó rövidke ösvényt. Egy másik a felfedező-tulajdonosoknak állít mementót: Irma és Ludwig Oehrlein, a Duna felfedezői emlékére. Az előzővel szemben pedig egy, a történelem által jócskán túlhaladott bronztábla sorolja fel a Duna által érintett országokat: Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Szovjetunió. Nem ártana egy frissítés, bár ez egy bronztábla esetében többet jelent néhány „kattintásnál…”

Lesétálok a fenyőkkel körbevett sziklás forráshoz. Elhatározom, mindenképp belekóstolok. Merészség, sőt felelőtlenség lenne ezt a további 2888 km-es szakaszon egészségügyi következmények nélkül megkockáztatni. Kissé savanykás az íze. Nem karsztforrás, hiszen a Fekete-erdő ezen vonulatának alapanyaga gneisz, illetve gránit. Ráadásul a fenyves alatt húzódó, savanyú kémhatású podzolos talajból kioldódó vegyületek sem túl kellemes „ízfokozók”. De mégiscsak a Duna vize, s legalább kárpótol a donaueschingeni kudarcért. Földrajzi értelemben tehát itt születik fő folyónk, a Duna. S alig 100 méternyi távolság választja el a hegygerinc túlsó felén eredő Griesbach-pataktól, ami viszont már a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozik. Nem tisztünk eldönteni Donaueschingen és Furtwangen vitáját a Duna eredéséről. Földrajzi szempontból viszont egyértelmű: a Breg-forrástól kell számítani fő folyónk hosszúságát. A donaueschingeni kút pedig idegenforgalmi látványosság, történelmi nevezetesség, turistacsalogató attrakció, ahová a felújítás után ugyanúgy beleszórhatják felesleges apróikat az utazók, abban a hitben, hogy ebbéli cselekedetük biztosíték lesz egy későbbi visszatérésre. Azt hihetnők, hogy innen már problémamentes a folyó útja a Fekete-tengerig. Nos, Immendingen városkáig igen, utána már kevésbé…

Folyónk megszületik tehát a Breg-forrásban. Donaueschingentől „Duna”-ként hömpölyög tovább. Majd harmadszor is megszületik a Möhringen és Fridingen térségében fakadó karsztforrásokból, hogy további, jelentős hidrogeológiai konfliktusoktól mentesen érhesse el a Fekete-tengert.

Sikátor anorexiásoknak

A világ legkeskenyebb utcája Németországban van, Baden-Württemberg tartományban, a százezres lakosú Reutlingenben. 2007-ben került be a Guinness-rekordok könyvébe, ami jó húzás volt a városvezetéstől, mivel a Spreuerhofstraße azóta jó sok turistát vonz az egyébként nem túl érdekes kisvárosba. Az utcácska a legkeskenyebb részén mindössze 31 cm ,úgyhogy Micimackó tutira beszorulna, ha megpróbálna átsétálni rajta.

Pár éve egyébként veszélybe került a Guinness-rekorder utca, ugyanis a régi ház az egyik oldalán majdnem összedőlt. Mivel a tulajdonos nem tudta vagy nem akarta felújítani, a város végül megvásárolta a házat, és rendbe hozta. A terv az, hogy egy kis motel lesz belőle, kifejezetten nászutasoknak.