Hollókő

község Nógrád megyében. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek azzal tesz eleget a falu, hogy a 17-18. században  kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A keresztény vallás legfontosabb ünnepe a húsvét. Ez az ünnep a megváltás reményét hozza el a hívő embereknek. Ugyanakkor még élnek az ősi tavaszköszöntőnépszokások. A község apraja nagyja díszes népviseletet ölt magára és 2-3  napon keresztül megelevenednek a falu régi szokásai. Egész napos népművészeti kirakodó vásár, kézművesbemutatók, gasztronómiai ínyencségek és gyermekjátékok nyújtanak gazdag programokat.

Kőrösi Csoma Sándor emlékpark (3073 Tar. Nógrád megye)

Az Emlékpark legfőbb vonzereje a Sztúpa egész tájat uraló hófehér, impozáns épülete, mely aranyozott csúcsával már messziről felhívja magára a figyelmet. Jelenléte mélységes hatást gyakorol mindazokra, akik csak látják, illetve tiszteletüket fejezik ki iránta. Őszentsége a Dalai Láma által elvégzett felszentelése óta, az évek folyamán számos megvilágosult mester szentelte meg, és számtalan jószándékú zarándok jókívánságainak ereje ivódott masszív testébe, mely a Buddhák megvilágosodott szellemét testesíti meg. A látogatók nem kerülhetik el, hogy rátaláljanak itt a béke és nyugalom szigetére, mely menedéket nyújt a hétköznapi gondok és megpróbáltatások háborgó tengeréből idevetődőknek.

A sztúpa hagyományos buddhista szakrális épület, amelyből nagyon sok van Ázsia buddhista országaiban. Megalkotásának módját maga Buddha határozta meg 2500 évvel ezelőtt.

A Nógrádi sztúpa a béke, a boldogság és jólét teremtésére, megszilárdítására épült, XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992. július 22.-én, a magyarországi egyházak és a Magyar Köztársaság meghívott képviselői jelenlétében. A  magyar bódhiszattva (buddhista szent), Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. Évfordulója alkalmából készült. A szentélyt  Dordzse Lopön Láma Ngawang inspirációjával és szellemi vezetésével négy hónap alatt építették fel különböző egyházak, a Magyar Köztársaság, magánszemélyek és vállalatok nagylelkű adományaiból, sok lelkes, békeszerető ember önzetlen segítségével, tekintet nélkül faji, vallási és szemléletbeli különbségekre

  Tokaj-Hegyalja

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségilistára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven. 
A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában. 

Települései:
 Abaújszántó Bekecs Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Erdőbénye Erdőhorváti Golop Hercegkút Mád Mezőzombor Monok Olaszliszka Rátka Sárazsadány Sárazsadány Sárospatak Sátoraljaújhely Szegi Szegilong Szerencs Tállya Tarcal Tolcsva Tokaj Vámosújfalu

Tokaj : A Bodrog és a Tisza összefolyásánál elterülő kisváros a világhírű borvidék névadója. Állomása van a Miskolc-Nyíregyháza vasúti fővonalon, megállóhely a Sárospatakot Nyíregyházával összekötő autóbusz-járatok vonalán. A tiszai átkelőhelyet már az Árpád-korban Hímesudvar néven ismert földvár védte, amely a tatárjáráskor elpusztult. Ezután egy kisebb kővár épült a hegyoldalban, majd a 14. században a folyótorkolatnál emeltek erődítményt. A település birtokosai között Mátyás királyt is megtaláljuk. Itt választották királlyá Szapolyai Jánost 1527-ben. A várat a Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem elfoglalta, majd leromboltatta. Ezután Tokaj királyi kamarai birtok. A bortermelés ma is a város fő gazdasági ága, a történelmi időket számos épület, borpince és köztéri emlékmű idézi. A környék természeti értékei kiemelkedő jelentőségűek. 

Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon. A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres keresztúri építőkövet adó, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a pleisztocén korból származó lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. A falu határában újkőkorszaki település maradványait lelték fel, pattintott kőszerszámokkal, obszidiánból készült eszközökkel. Az i.e. 2300-2100-ból származó emlékeket bodrogközi kultúra elnevezéssel illetik. A honfoglaló magyarok által épített várat a tatárok lerombolták. A település adta nevét az 1849. január 22-i csatának, amelyben Klapka tábornok győzelmet aratott Schlick osztrák generális csapatai felett. Az ütközet emlékére 1896-ban emlékoszlopot állítottak. Legrégebbi épületei az 1481-1510 között épült késő gótikus, hálóboltozatos római katolikus templom. 
Tokaj és Bodrogkeresztúr között van egy hely, úgy nevezik LEBUJ kanyar. A vásárból hazatérő szekereket itt fosztották meg a betyárok lebújva. Erről a név. Ez a pont volt a legszűkebb szakasza az országútnak a Bodrog folyó és a Tokaj-hegy lába között. Kitüntetett volta még, hogy ez a pont a határa a Bodrogzugnak, itt érik az aszú a legédesebbre a ház feletti lejtőn. Mert itt a hegy és a folyó találkozásánál megreked a levegő és a folyó megtermékenyíti a szőlőt.
A táj szelíd és vad egyben. A Bodrog sejtelmes édeskés lágy vize olykor méregzöld. 

Sárazsadány: Kisközség a Bodrog és a 37. számú főközlekedési út között, a folyó jobb oldalán. Sárospatakkal autóbusz-járatok kötik össze. A település az egykori Sára és Bodrogzsadány egyesítésével jött létre a 19. század végén. IV. Béla idején már lakott volt, birtokosai királyi adományként kapták. A 15. századtól a tőketerebesi pálosoknak is voltak itt földjeik, sőt kolostort és templomot is építettek. Az 1739. évi pestisjárvány nem kímélte a falut. 1605-től Bocskai István birtokolta, rövid ideig. 1888-ban a Bodrog áradása pusztított. Első, paticsfalú református temploma 1818-ban épült, az újabbat 1905-07 között emelték a község árvizektől mentes, magasabb pontján. 

Bodrogkisfalud:  Hosszan elterülő, Szegivel és Bodrogkeresztúrral egybeépült község a 37. számú főközlekedési út és a Bodrog között. Vasútállomása Bodrogkeresztúr néven működik. Autóbusszal elérhető Sárospatak és Nyíregyháza is. Önálló község 1991-ben lett, korábban Szegivel együtt alkotta Bodrogszegi települést. 1220-ból származó dokumentum említi először, Kisfalud néven. Mátyás király a tokaji várbirtokhoz csatolta, majd a Szapolyaiak tulajdona lett. A török pusztítása után újraépült. Legjelentősebb eseménye az 1849 januárjában vívott "bodrogkeresztúri ütközet", aminek a Millennium évében emelt emlékoszlop állít emléket. 

Olaszliszka: A kiterjedt község a szeszélyesen kanyargó Bodrog és a 37. számú főközlekedési út között húzódik. Vasútállomása Vámosújfalu területén található. Rendszeres autóbuszjáratok kötik össze Sárospatakkal, és megállóhely a Sárospatak-Nyíregyháza között közlekedő autóbuszok számára. Liszka a tatárjárás után beköltöztetett vallon (a köznép által olasznak nevezett) szőlőművelő népcsoport emlékét máig nevében őrzi. Az egykori királyi birtokot IV. Béla a szepesi prépostságnak adományozta, amit 1423-ban Zsigmond király is megerősített. Mátyás király vásártartási jogot és városi rangot adott. Messziről feltűnik a 14. században, gótikus stílusban épült római katolikus templom csonkatornya, ami jóval a templom előtt, őrtoronynak készült. templom mai, barokk formáját a 18. században kapta. A református templom a 18. század végén készült el, copf stílusban. Egyedi építészeti örökség a csúcsíves kőhíd a 18. századból, ami a Kassán át Galíciába tartó kereskedelmi út fontosságát bizonyítja.